| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

CSŰRY Bálint: A Székely Nemzeti Múzeum régi kézirataiból. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 95–101.

CSŰRY Bálint: Néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról. Erdélyi Múzeum. XXXV. évf. (1930) 4–6. sz. 155–176.

CSŰRY Bálint: Néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 27.) Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 1935

CSŰRY Bálint: Egy és más a moldvai csángók életéről. Pásztortűz. 1935. 140–141.

CSŰRY Bálint: A csángó miatyánk. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 3–4. sz. 170–172.

CSŰRY Bálint: A kolozsvári boszorkányok. Magyar Nép. (1921) 4. sz.

CSŰRY Bálint: Magyar lakodalom. (Vőfélykönyv.) (A „Magyar Nép” könyvtára, 3.) Minerva. Kolozsvár, 1924

CSŰRY Bálint: A magyar népköltészet forrásaihoz. Erdélyi Irodalmi Szemle. 1924. 90–92.

CSŰRY Bálint: A Csaba-monda történeti csírája. Pásztortűz. 1922. 279–281.

CSŰRY Bálint: Füst van az orrában. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz. 324.

CSŰRY Bálint: Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz. 238–248.

CSŰRY Bálint: Közmondások. [Szamoshát.] Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 5–6. sz. 154.

CSŰRY Bálint: Szokásmondások. Erdélyi Irodalmi Szemle. 1924. 38–43.

CSŰRY Bálint: Ősrégi magyar nóták. (Bartók–Kodály gyűjtése.) Pásztortűz. 1924. II. 38.

CSŰRY Bálint (összeáll.): Magyar lakodalom. (Vőfélykönyv.) (A „Magyar Nép” könyvtára, 3.) Harmadik kiadás. Cluj–Kolozsvár, 1938

CSŰRY Bálint: A régi székely írás az újabb kutatás világában. Pásztortűz. 1925. 508–509.

CSŰRY Bálint: Régi magyar levelek Moldvából. Magyar Nyelv. XXVII. évf. (1931) 1–2. sz. 74–76.

CSŰRY Bálint: Székelyföldi magyar nyelvű oklevél 1554-ből. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 9–10. sz. 319–320.

CSŰRY Bálint: Erdélyi magyar nyelvünk állapota. Magyar Nyelv. XXVII. évf. (1931) 7–8. sz. 253–258.

CSŰRY Bálint: Köppen Péter közlései Adelung Frigyeshez a magyar nyelvjárásokról. Magyar Nyelv. XXVII. évf. (1931) 5–6. sz. 147–150.

CSŰRY Bálint: Szóhangsúly-eltérés a magyar népnyelvben. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 7. sz. 213–214.

CSŰRY Bálint (közli): Wichmann György északi-csángó hagyatéka. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 9–10. sz. 281–287.

CSŰRY Bálint (közli): Wichmann György északi-csángó hangtanának kiadatlan részei. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 3–4. sz. 73–87., 5–6. sz. 137–143.

CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 1–4. sz. 1–21., 7–8. sz. 159–175., 9–10. 247–254.

CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. Erdélyi Irodalmi Szemle. (1925) 285–

CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 22.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1925

CSŰRY Bálint: Jegyzetek a szamosháti hanglejtéshez. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 3–4. sz. 106–110.

CSŰRY Bálint: Nasalisatiós jelenségek a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 9–10. sz. 336–340.

CSŰRY Bálint: Játszi felszólító alakok. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 3–4. sz. 128–129.

CSŰRY Bálint: A székely és csángó mondathanglejtés. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 7–8. sz. 249–254.